Mi az emissziós faktor?
Az üvegházhatást okozó gázok légkörbe jutása elsősorban a tevékenyégek függvénye. Annak érdekében, hogy meghatározzuk a tevékenység egy egységre vonatkozó ÜHG emisszióját, egy faktor használatára van szükségünk, ami az emissziós faktor (EF).
Például: Hány kg ÜHG-t szabadul fel 1 kWh földgázból?
Meghatározás
Az emissziós faktor egy olyan együttható, mely lehetővé teszi a tevékenységi adat ÜHG emisszióra való átváltását. Ez az adott forrás átlagos kibocsátási mértéke a tevékenység vagy folyamat egységeihez viszonyítva. [1]
Például: A földgáz 0.244 kg CO2eq-t bocsát ki 1 kWh energia leadása során ICV (európai viszonylatban) 5 % bizonytalansági fokkal.
Az emissziós faktor az emberi tevékenységhez kapcsolódó ÜHG kibocsátás összege CO2 egyenértékben kifejezve, melyet a CO2 egyenérték/referenciaáram mértékegységben tudunk megadni pl. 0,244 kg CO2eq/1kWh.
A földgáz EF-a egy összeg, tehát tartalmazza az égetés és az előállítás (előállítás, szállítás… stb.) során keletkező emissziókat is, CO2 eq-ban kifejezve.
Mi a CO2 ekvivalens?
Az emberi tevékenységek során különböző üvegházhatású gázok jutnak a légkörbe. A Global Warming Potential (GWP), vagyis a Globális Felmelegedési Potenciál egy relatív, mértékegység nélküli mérőszáma az ÜHG-oknak. Megmutatja, hogy egy adott gáz egységnyi idő alatt hányszor több hőt nyel el és sugároz vissza az atmoszférába a CO2-hoz képest, lehetővé teszi 1 kg ÜHG x kg CO2 egyenértékre való átváltását A GWP-t tehát a különböző gázok üvegházhatásának számszerűsítésére használják, adott időintervallumra nézve. Ez különböző nemzetközi egyezmények alapján lehet 10-20-50 vagy 500 év is, a szakirodalom általában, illetve mi is a 100 évre vonatkoztatott GWP értéket tekintjük alapul. A GWP praktikusan egy becsült érték, összehasonlítható vele egy adott gáz tartózkodási ideje és éghajlati kényszere a többi gázéval. Mivel a CO2 a viszonyítási alap, úgynevezett CO2-egyenértékben fejezzük ki. Így értelemszerűen a CO2 GWP értéke: 1.
Mi az EF?
Az emissziós faktorok létrehozása
Az emissziós faktorok létrehozásához egy adathalmaz létrehozására van szükségünk, mely leírja és számszerűsiti az üvegházhatást okozó tevékenységeket.
A Clim’Foot adatbázis a Kyotói Protokoll hatálya alá tartozó üvegházhatású gázokat foglalja magába.
Kyoto Protocol GHG
Az összes ÜHG kibocsátás CO2 egyenértékre kerül átszámításra, majd összegzésre. A számítás során a gáz mennyiségét (kg ÜHG) megszorozzuk a GWP-vel (kg CO2 egyenérték/ kg ÜHG) annak érdekében, hogy a hatásokat CO2 egyenértékben lehessen kifejezni.
Bizonytalanság
Azokban az országokban, ahol országspecifikus adatok nem állnak rendelkezésre, az eredmények bizonytalansága, pontatlansága miatt – amiket a lokális különbözőségek okoznak – előfordulhat, hogy a bizonyos szervezetek nem szívesen támaszkodnak a csupán nemzetközi adatok használatára. Előfordulhat ugyanis, hogy ha a karbonlábnyom-számítás csak általános adatokon alapszik, amelyek nagymértékben eltérhetnek a tényleges helyzettől vagy valóságtól. Ez nagymértékben befolyásolhatja az eltérő számítási módokból származó eredmények hitelességét.
Az emissziós faktor fejlesztése során felmerül a bizonytalanság kérdése és ennek értékelése. Emellett különböző bizonytalansági formák is elkülöníthetők:
- Paraméter bizonytalanság: Azt méri/ becsüli fel, hogy a kibocsátások kiszámításához használt adatok milyen közel állnak a tényleges adatokhoz és a valós emissziókhoz. Például: A GWP értékek bizonytalansága ± 35 % 90 % megbízhatósági intervallumban.
- Modell bizonytalanság: A világ működését tükröző modellezési megközelítés elérhetőségének korlátozása.
- Forgatókönyv bizonytalansága: Módszertani döntések/ választások eloszlása, termékhasználati feltételezés, életciklus feltételezések.
A kurzor segítségével kattintson a megfelelő válaszra a képen!
Tovább, a következő oldalra „Milyen adatbázisok készültek Clim’Foot projekt során?”. Vagy visszatérés a Menübe.