A Clim'Foot módszertan

Az elsődleges szektorok és kategóriák

main sectors responsible for GHG.PNG

 

A Clim’Foot emissziós faktor adatbázisok az alábbi szektorokra épülnek:

  • Energia (üzemanyag elégetése és az üzemanyagok elillanó kibocsátásai)
  • Közlekedés
  • Ipari/ gyártási folyamatok és termékhasználat:
    • Fémek
    • Vegyi anyagok
    • Ércek
    • Cellulóz és papír
    • Félkésztermékek
    • Hűtőközegek
  • Mezőgazdaság
  • Hulladékkezelés
  • Földhasználat, földhasználati változások és erdőgazdálkodás

A folyamatok hierarchikus osztályozása minden szektorban 3 szintből áll. Példaként: Ha a szállítási szektort emeljük ki (fő kategória), két fő szállításra gondolhatunk, utas és áru (első alkategória). Az áruszállítást tekintve többféle eset létezhet: légi, úti, vasúti, tengeri/folyami (második alkategória):

 

 

 

A meglévő adatbázisok kiválasztása és elemzése

A projektben a nemzeti adatbázisok kidolgozásának módszertanát alapvetően az IPCC határozta meg, amely meghatározza az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási tényezőinek számítását az energia, a hulladék, a mezőgazdaság, az ipari folyamat és a termékhasználat tekintetében. Fontos és megbízható referencia, mivel nemzetközi szinten dolgozták ki és fogadták el.

A nemzeti kibocsátási leltárok kulcsfontosságú források, különösen a scope 1 kibocsátások tekintetében, mivel a nemzeti adatok alapján épülnek fel.

Minden adatbázist két oldalról vizsgálhatjuk:

  • technikai oldal: lehetővé teszi az emissziós faktorok számítás módszertanának ellenőrzését
  • menedzsment és kormányzati oldal: adathozzáférhetőség, adatfelülvizsgálat, adatok fejlesztéséhez való hozzájárulás… stb.

A potenciális adatforrások felimerése/ azonosítása

Általában az adatbázisban szereplő emissziós faktorok mennyisége korlátozott, és értékük sokszor elavult vagy nem megfelelő az Ön által keresett tevékenységhez. Ebben az esetben kereshet egy jobb EF-t más adatbázisokban: ne használjon mindössze egyetlen forrást!

A meglévő emissziós faktor felhasználási feltételei

Bizonyos meglévő adatok nem ingyenesek (különösen az életciklus-nyilvántartási adatbázis adatai). Néha az emissziós faktorok kiszámítása olyan bemeneti adatokkal történt, melyek nem díjmentesek.

Methodological issues

In the construction of national databases, some methodological issues on CF should be highlighted : LULUCF and biogenic carbon. There are not only one solution: the approach decided for Clim’Foot is presented in the methodology document for constituting the national database.

Adatbázis-tartalom

Az adatbázis tartalmazza az emissziós faktorokhoz tartozó tevékenységek leírását és a számolás menetét is. Az emissziós faktor vonatkozhat egy folyamatra, termékre vagy anyagra és szolgáltatásra is. Fontos, hogy meghatározzuk egy  tevékenységhez tartozó alapvető folyamatokat, azaz a folyamat, termék vagy anyag előállításához vagy szolgáltatás során felmerülő folyamatok mértékét, hozzájárulását a kibocsátáshoz. Az adatkészletben megtalálhatóak a metaadatok, ún. alapvető folyamatok és a jellemző ÜHG emissziók.

  • Metaadat

Leírást ad meg az adott emissziós faktorhoz tartozó adatkészletről, azért, hogy minél teljeskörűbb információt tudjon szolgáltatni a végfelhasználók számára. A dokumentáció célja az adatgyűjtés, adatszámítás, adatminőség és adatszolgáltatás átlátható bemutatása. A metaadatokról szóló ismertető megtalálható az ISO 14048-ban.

  • Alapvető folyamatok:

A Clim’Foot adatbázis a Kyotoi Protokoll hatálya alá tartozó ÜHG-kat tartalmazza. (link az 1-es táblázathoz). Az adatbázisban minden ÜHG kibocsátás kg-ban van kifejezve, az adott tevékenységhez tartozó mértékegységhez rendelve (pl. tonna.km).

  • Jellemző ÜHG CO2 egyenértékben:

Minden kibocsátott ÜHG-t arányosítani kell, vagyis meg kell szorozni a Globális Felmelegedési Potenciáljával (GWP). A biogén eredetű CO2 (CO2b) mindig külön kerül kiszámításra.

 

Adatminőség Kezelési Terv (Data Quality Management Pland, DQMP)

Az adatminőség-kezelési terv (DQMP) az adatok forrásának és minőségének megfelelőségét hivatott szolgálni.

A DQMP fő feladatai:

  • Rendszeres és következetes ellenőrzések biztosítása az adatok integritásának, helyességének és teljességének biztosítása érdekében;
  • Hibák és hiányosságok azonosítása és javítása;
  • Kapcsolódó dokumentumok rendszerezése, archiválása, valamint az összes minőséggel kapcsolatos tevékenység rögzítése.

Az adatminőség meghatározásához egységes és elfogadott referencia dokumentumokra kell támaszkodni, amiket az ÜHG Protokoll, ISO 14064-1 és PAS 2050 biztosít.

A CFO számítási eszközben egy pontozáson alapuló értékelési rendszert hoztak létre, annak érdekében, hogy a Clim'Foot projekt keretében az adatminőség kezelés a megfelelő színvonalon biztosított legyen.

A DQMP két részből áll:

1. Folyamatok meghatározása, amelyek az emissziós faktorok meghatározásához szükségesek az adatforrások azonosításától az adatok számításáig és validálásáig.

2. Szabályok az emissziós faktorok minőségének meghatározásához és kiszámításához.

 

EF-k közzétételének folyamata

A emissziós faktor számszerűsítéséhez össze kell adni a minőségi értékelésben szereplő valamennyi kritériumra adott összeg és ezt el kell osztani kritériumok számával. A DQR (Adatminőség-értékelés) eredménye a megfelelő minősítési szint meghatározására szolgál (CF módszertan a nemzeti adatbázisok alkalmazásához, ENEA).

DQR = (TiR+TeR+GeR+U)/4

 

Visszatérés a Menübe.

Document(s)