Mit tehetünk?
Az IPCC által készített szcenáriók
A kutatók forgatókönyveket készítenek az éghajlatválotzás értékelése és modellezése érdekében. A jelenlegi új forgatókönyveket Reprezentatív Koncentrációs Nyomvonalaknak (Representative Concentration Pathways - RCP) nevezik: a négy forgatókönyv feladata az üvegházhatást okozó gázok koncentrációváltozásának időbeli leírása.
Az RCP 8.5 a legpesszimistább, és az előrejelzésében az szerepel, hogy semmi sem történik az antropogén kibocsátás csökkentése érdekében.
Az RCP 2.6 pedig a legoptimistább, az előrejelzés során arra a következtetésre jutnak, hogy ahol mindent megtesznek az antropogén kibocsátás csökkentése érdekében, ott 1850-hez képest 2100-ra +2 °C alá szorítsák a felmelegedés mértékét.
Az alábbi forgatókönyvekkel az IPCC előre kiszámíthatja az üvegházhatást okozó gázok mennyiségét, amelyet az emberiség még kibocsáthat, mielőtt túl késő lenne. Így a következtetésekből tudni fogják, hogy évente körülbelül mennyi ÜHG bocsátható ki. Az emberiségnek 2075 és 2100 között jelentősen le kell csökkentenie az ÜHG-k kibocsátását. A csökkentésben minden országnak részt kell venni.
Nemzetközi tudatosság
Az 1992-es Rio-i egyezményen született ENSZ éghajlat-változási keretegyezmény (UNFCCC) célja az üvegházhatást okozó gázok antropogén eredetének csökkentése. Ezt megerősítette a Kiotói Jegyzőkönyv 1997-ben történő elfogadása, amelynek célja 38 ipari ország kibocsátásának csökkentése az 1990-es kibocsátáshoz képest, a 2008-2012-es időszakban 5,2%-kal. Az Európai Unió a maga részéről elkötelezte magát a kibocsátás 8%-kal való csökkentése mellett, amit sikerült is teljesítenie.
2005. január 1 - jétől az Európai Unióban, a 2003. október 13-án hatályba lépett 2003/87 EK irányelv alapján, üvegházhatást okozó gázkibocsátási kvóta-kereskedelmi rendszer működik, de a rendszer csak a legnagyobb mennyiséget kibocsátó ipari létesítményeket érinti.
Az EU klíma- és energiacsomagja
2008 decemberében az Európai Unió (EU) francia elnöksége alatt az európai államfők elfogadták az EU klíma - és energiacsomagját. Ezen irányelvek és rendeletek révén Európa vállalta, hogy 2020-ra 20% -kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Az EU azt tervezi, hogy ezt a célkitűzést -30% -ra növeli, ha más iparosodott államok is csatlakoznak.
A csökkentés elérésének érdekében az EU-nak egyéb intézkedéseket is szükséges teljesíteni (20-20-20 intézkedés):
- az energiahatékonyság 20% -kal történő növelése 2020-ig;
- az energiafogyasztásban a megújuló energiaforrások részarányának átlagosan 20% -ra növelése.
Az éghajlat-változási és energiacsomag megerősíti a kibocsátáskereskedelmi kvótarendszert is, kiterjesztve az összes ipari kibocsátóra és a repülővel történő utasszállításra (belföldi járatok és az ETS-irányelv hatálya alá tartozó országok közötti járatok), valamint az kvótakereskedelmi piac fejlesztésére.
Jelenleg egy új klíma- és energia csomagot tárgyalnak annak érdekében, hogy Európa 2030-ra új energiahatékonysági célokat tűzzön ki.
A környezetvédelmi hatások meghatározását, számszerűsítését elősegítve, az Európai Bizottság hároméves próbaidőszakot indított, annak érdekében az általános termék környezeti lábnyom (PEF) és a szervezeti környezeti lábnyom (OEF) módszereinek alkalmazásával kapcsolatban, európai, ágazat-specifikus referenciákat gyűjtsön.
A teszt arra is törekszik, hogy megvizsgálja a környezeti információk ellenőrzésének módját. E célból a Bizottság egy kutatást is kezdeményezett, azért, hogy azonosítsa és leírja a PEF vagy OEF nyilatkozatok elkészítéséhez legalkalmasabb rendszereket.
.
Tovább, a következő oldalra "A karbonlábnyom számítás". Vagy visszatérés a Menübe.